Miért lettünk boszorkányok?

Miért lettünk boszorkányok? A kérdés mindig is adott volt és a választ megadni egy kívülálló számára mindig nehéz és nagyon összetett, mert több dologról kell beszélnünk: a boszorkányság mibenlétéről, a wicca alapjairól, a mágia természetéről vagy a természet mágiájáról és személyes tapasztalatainkról. Ezen rövid kis írásban megpróbálom a saját véleményem és tapasztalataim alapján szintézisben láttatni a választ.

            Mi ezüstvérűek úgy gondoljuk, hogy  egy spirituális családfa részei vagyunk, szimbolikus vérvonalra visszavezethető tradíció részei. Következésképp tehát boszorkánynak születni kell, így gondolták ezt a Gardnert beavató angol boszorkányok is, felismerték őt egy előző életéből, elképzelésük szerint a folytonos újjászületések során a boszorkány mindig visszatér a boszorkányság valamilyen formájához.  Boszorkánynak tehát születni kell, helyesebben újjászületni, mivel ez nem biológiai leszármazást jelent, akkor mit? Én szerintem a boszorkány születésének alapja egy személyiségjegy, amit a pszichológusok: túlérzékenységnek hívnak. A túlérzékeny vagy hiperszenzitív ember idegrendszere fejlettebb az átlagnál, ami az érzékelést érinti, minden inger legyen látható, hallható vagy tapintható túl mélyen és intenzíven hat az ilyen emberre. Túl fejlett az empátiás képességük, egyszerűen átjönnek mások gondolatai és érzései, egyszóval gondolatolvasó. Szintén nagyon jó az intuíciójuk is és ez az, ami fogékonnyá teszi őket a mágikus, okkult világkép kialakulására, boszorkány terminológiával mondva: Látnak.

Ez a Látás, ami könnyebbé teszi az erők cseréjét a láthatatlan világgal, rituálék, meditáció vagy egyszerűen csak kívánságok során, sokkal könnyebb szimbólumok asszociációja.

            Szerintem ezért vagyunk boszorkányok, persze sok szerencse is kell, hogy jókor legyünk jó helyen azért, hogy boszorkányok lehessünk és a mágia központú természetvallás életvezetési tanácsai szerint élhessünk. Igazából jobban bele gondolva ez nem szerencse, nevezzük nyugodtan isteni gondviselésnek, mert gondoskodik az Istennő az ő gyermekeiről!

Áldás!